Amikor valaki azért olvas könyveket, hogy elmélyítse a tudását egy adott témáról, nem annyira örül neki, ha az olvasottak nagy részét elfelejti. Íme öt stratégia a hosszabb hatásért a 41 megvalósítási modell című könyvből.
Valahányszor gyökeresen új technológia jelenik meg, meggyőződésünkké válik, hogy kiirtja a régit. Világunk valóban rendkívül gyorsan változik, de a régi dolgok – mint például a könyvek – sokszor meglepően időtállónak bizonyulnak. Részlet a Hogyan (ne) tervezz? című könyvből.
Egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy szép lassan teljesen elveszítjük az elmélyült olvasásra való képességünket. Sőt elképzelhető, hogy a digitális olvasás térnyerésével a leegyszerűsítő, felszínes értelmezések dominálják majd a világunkat. Mindez pedig azzal járhat, hogy elesünk az olvasás egyik legnagyobb előnyétől: az empátia fejlesztésének lehetőségétől. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk második része.
A rengeteg képernyő előtt töltött idő sok szempontból átformálta olvasási szokásainkat, és ezzel az új, felületes befogadással pont az olvasás lényegét veszíthetjük el. A digitális világ arra tanít minket, hogy a történetekben való elmerülés helyett csak az információkat keressük a szövegekben, és ez még az empátiánkat is csökkentheti. Pedig az olvasás nemcsak hobbi, terápiás módszer is lehet. Ez a témát körüljáró kétrészes cikkünk első része.
Évtizedek óta nem volt olyan kevés a rendszeres könyvolvasó Magyarországon, mint ma, de a digitális térben viszont olvasni kényszerülnek a könyvet nem olvasók is. Az eddigi utolsó reprezentatív, országos kutatást a könyvolvasási szokásokról a Tárki, illetve Bernát Anikó és Hudácskó Szilvia készítette 2020-ban. Bernát Anikót kérdezzük.
Az ausztrál tudósok új betűtípusa nem csak a kinyomtatott, az online szövegek memorizálásában is sokat segíthet, ha telepítjük a kapcsolódó bővítményt.
Miközben a kötelező olvasmányok körüli vitában rendre felmerül, hogy Jókait talán már nem is értik a mai gyerekek, és érdemes lenne átgondolni az iskolai olvasmánylistákat, ha megkérdezik a magyarokat kedvenc írójukról, a válasz évtizedek óta ugyanaz: Jókai Mór.
Az olvasás élményének átadása és a generációk közötti jó kapcsolat erősítése a fő célja annak a programnak, ami „olvasó-keresztszülőket” keres és képez bécsi általános iskolások számára. Az eredeti ötletet továbbfejlesztve, immár a nem német anyanyelvű diákok is kaphatnak olvasótársakat.
Közzétették a januári könyves toplistát, és az első helyen, némi meglepetésre Gyarmati Fanni vaskos, kétkötetes Naplója áll.
Hogyan nevelhetünk könyvmolyokat a digitális korban? Ezt a kérdést tette fel egy amerikai újságíró könyvében, melyben saját gyermeknevelési tapasztalatait vetette papírra. Segíthet-e a rapszövegek és a hangoskönyvek hallgatása, és szabad-e a szülőnek beleszólni a gyerek ízlésébe? A szakértő válaszol.
Milyen sebességgel olvasunk egy könyvet? Melyik résznél unják meg legtöbben az olvasást? Ezeket mind tudják rólunk az e-olvasók, az adatok pedig jól jönnek a kiadóknak.
Az olaszok keveset olvasnak és leginkább krimit - derült ki a római kulturális minisztérium vizsgálatából. Az elektronikus könyv olvasása még nem terjedt el Itáliában.
